Legfrissebb

Szójaoltás: Hogyan csökkentsd a nitrogénműtrágya költségeket?

Miért fontos a szójaoltás? Mik a bevált módjai? És milyen előnyökkel jár, ha jól csináljuk? Mik a buktatók, amire mindenképp oda kell figyelni? Nézzük…

Hazánkban, 2017-ben közel 80 000 hektáron termesztettek szóját, ami szántóterületeink 1,8 %-át teszi ki. Az előző évekhez viszonyítva folyamatosan növekvő tendenciát mutat.

Ingyen nitrogén

Az itthon nem őshonos szója a pillangósvirágúak családjába tartozik. Ennek a családnak jellegzetessége, hogy szimbionta kapcsolatot képesek létesíteni baktériumokkal, melyekkel közösen jellegzetes gümőket képeznek a gyökereken.

E gümők szerepe nem más, mint a légköri nitrogén (N) megkötése.

Az így szerzett nitrogénforrás a növény igényét is fedezi, cserébe a baktériumok a számukra szükséges szerves anyagokhoz jutnak a növénytől.

Minden pillangós növénynek speciális szimbionta partnere van, egyeseknek csak egyetlen, míg másoknak több is lehet akár. A szója egyetlen baktérium fajjal képes csak e szimbiózis létrehozására, e faj a Bradyrhizobium japonicum nevű baktérium. Említettük, hogy a szója hazánkban nem őshonos növény, így természetesen szimbionta partnere sem található meg eredendően talajainkban.

Az említett baktérium faj hiányában nem történik gümőképződés, és habár a szója növény gümők nélkül is képes nitrogénhez jutni, ez esetben gyakorlatilag lemondunk arról a 100-150 kg nitrogénről, melyet e baktériumok kötnek a légkörből hektáronként, és az így kieső nitrogént műtrágyával kell pótolnunk a megfelelő termésátlagok eléréséhez.

A gümőképződéshez szükséges Bradyrhizobium fajt tehát a termelőnek kell kijuttatni a táblára, mely folyamatot szójaoltásnak hívjuk.

Fontos megjegyezni, hogy a nitrogénműtrágya ára a szójaoltó anyagok árának gyakran többszöröse. Nemcsoda, ha elengedhetetlen művelet a szójaoltás.

A szójaoltás bevált módjai:

  • Folyékony vagy por alakú oltóanyag a magra juttatva. Ezeket többnyire már maga a vetőmag-forgalmazó viszi fel a magra a csávázószerrel együtt.
  • Vetéskor külön kijuttatott folyékony oltóanyag. Ez tartalmazza a Bradyrhizobium japonicum nevű baktérium fajt, esetleg egyéb hasznos talajbaktériumokat is. Az oltóanyagot a vetéssel egy időben kell a mag közelébe kijuttatni.

A két eljárás akár kombinálható is, vannak termelők, akik a már oltott mag vetésekor is juttatnak ki speciális baktérium készítményt, így elérhető egy még erőteljesebb gümőképződés, hatékonyabb nitrogén-fixálás.

Megjegyzés: Ott, ahol már néhány éve termesztettek szóját, és azt oltották is valamilyen módon, ott jelen van valamilyen mértékben a baktérium, így a szója megtalálja szimbionta partnerét. Ugyanakkor egyes termelői vélemények szerint a kétévente megismételt oltás biztonságosabb termesztést, magasabb termésátlagot eredményezett. Sőt, az USA-ban a termesztők úgy tartják, hogy legalább három évente célszerű oltott vetőmagot használni az olyan területeken is, ahol a szóját hosszú idő óta termesztik.

A szójaoltás előnyei

  • Kevesebb műtágya / kevesebb költség. A szója nitrogén szükségletének kb. 40 %-át a légköri N megkötésével fedezi, így az 1 tonna termésre vonatkoztatott, kb. 60 kg N hatóanyag szükséglet közel felét (vagy akár teljes egészét) nem kell N műtrágyaként kijuttatnunk.
  • Magasabb hozam. Kísérletek tanúsága szerint a hozam 10-15 százalékkal, a fehérjetartalomban pedig 3,5-4 százalékkal nőhet az oltás hatására.

Buktatók

A hatékony nitrogén kötésnek azonban korlátai is vannak, melyek a következők:

  • Túlságosan alacsony pH értékű talaj. A talaj 5 alatti pH értékénél a szimbiózis kialakulása már gátolt, a gümőképződés elmarad.
  • Túl sok nitrogén. A szója nitrogénkötésére, a gümők kialakulására a talaj nagy N-tartalma (83 mg/kg fölött) gátló hatással van, hiszen a növénynek már nem éri meg energiát fektetni e bonyolult szimbiózis kialakítására és fenntartására.
  • Kedvezőtlen környezeti tényezők. Kedvezőtlen hatása van a gümőképződés folyamatára a túl hideg és kötött talaj, illetve a pangóvizes, levegőtlen talaj is.
  • Káros kemikáliák. A gümősödés elmaradhat a mezőgazdasági kemikáliák hatására is.

Záró gondolatok

Látható, hogy a szója mind a környezeti tényezőket, mind termesztéstechnológiát tekintve rendkívül igényes növénynek mondható. Termesztésére nem minden termőterület alkalmas. Szóval, amennyiben célunk, hogy jövedelmező szójatermesztésünk legyen, akkor feltétlen vegyük figyelembe a fentieket, egyéb esetében nem fogjuk tudni beváltani a termesztéséhez fűzött reményeket.

Remélem, tetszett a cikk és hasznosnak találtad!
További hasznos tartalmakkal készülünk, szóval várunk vissza!

Author image
Kutató agrármérnök